Mitől lesz energiatudatos egy otthon? Mi ebben az árnyékolás szerepe?

Az épületek energiagazdálkodása komplex folyamat és nem feltétlenül érezzük rögvest a bőrünkön, ha egy ház energetikailag nem gazdaságos. Ám ha eltöltünk pár órát akár télen, akár nyáron egy szigeteletlen tetőtérben, rögvest érteni fogjuk, miért fontos például a tetőtér szigetelése. Nyáron olyan szinten fel tud forrósodni a tetőtér, mintha szaunában lennénk, borzalmas összegeket kell klímára költeni, télen pedig egy-kettőre kihűlnek a helyiségek. Megfelelő szigeteléssel azonban komfortos, fenntartható épületet kapunk.

De nem csak a szigetelés fontos, hanem a megfelelő árnyékolásnak is lényeges szerepe van az energetikában. Ha már a tetőtérnél járunk: a tetőtéri ablakokat fontos kívülről árnyékolókkal ellátni, a belső árnyékolás sajnos nem sokat ér, hiszen maximum a fény ellen véd, azonban a napenergiát becsapdázza az üvegházhatás jelenséget kihasználva. Télen persze jól jön ez a becsapdázott, passzív napenergia, amit az árnyékolót elhúzva beengedhetünk a lakásba és így kevesebb hőenergiát kell termelnünk az épület felmelegítésére.

Miért számít energiatudatosnak, fenntarthatónak egy szigetelt ház?

A szigeteléssel jelentősen csökken az épület energiaszükséglete. Vagyis onnantól, hogy alaposan és megfelelő vastagságban leszigeteltük az épületet, értelemszerűen kevesebb hőenergiát kell létrehozni, elhasználni ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletet elérjük, illetve csökken az elektromos áram használata is, ami az épület hűtéséhez elengedhetetlen. A tetőtérnél különösen fontos a hűtésre kiadott költségek csökkentése, hiszen egy tetőtérben óhatatlanul könnyebben melegszik fel a belső tér. Ahhoz, hogy megfelelő hővédelmet kapjon az épületünk, minél homogénebb hőburkot kell kialakítani.

A szigeteléssel jelentősen csökkenthetjük a levegőbe kerülő károsanyag mennyiségét. A légkör szennyezésének egyik legsúlyosabb kérdése a károsanyag kibocsátással van összefüggésben. Ha az épületeket hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet.

A fenntartható ház egyik ismérve, hogy extra jó a szigetelése. De a szigetelés mellett van még néhány szempont, amit szem előtt kell tartani a fenntarthatóság eléréséhez. A passzív ház esetében a kívánt hőmérsékletet eléréséhez elsősorban a napenergia passzív “becsapdázását” használjuk, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből jön létre. Ez utóbbi hőösszetevők a nyári hónapokban nem segítik a megfelelő hőmérséklet elérését, de jól megválasztott árnyékolás technikával ezt a kis problémát ki lehet küszöbölni.

Egy passzívház építésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:

• legalább három rétegű, nemesgázzal (argon vagy kripton gáz) töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek

• megfelelő tájolás

• nyári hővédelem biztosítása (árnyékolás)

• extra hőszigetelés, homlokzat, födém, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése

• ne legyenek hőhidak a szerkezeteknél!

• légtömörség biztosítása

• nagy hatékonyságú szellőzőberendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

Ha nincs lehetőségünk passzívházat építeni, koncentráljunk a megfelelő szigetelés mellett arra, hogy minőségi nyílászárókat építsünk be a házba, legyen jó minőségű árnyékolástechikánk és korszerű fűtésrendszerünk.

A szigetelő anyagokkal kapcsolatban a laikus érdeklődő nem biztos, hogy kapásból el tudja dönteni, hogy vajon fenntartható vagy nem? Az egyik legelterjedtebb födém- és tetőszigetelő anyag az ásványgyapot. Fenntarthatósági szempontból fontos megjegyeznünk, hogy a kőzetgyapot természetes alapanyagokból készül

A kőzetgyapot szigetelés alapanyaga a természetben bőségesen megtalálható bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból származik. Ahogy fent is írtuk, nem minősül veszélyes hulladéknak, valamint élettartama megegyezik az épület élettartamával. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Azt is hozzá kell tennünk, hogy bár természetes alapanyag, az előállításához magas energiafogyasztás szükséges.

Az üveggyapot környezetbarát, a belőle készülő szigetelés egészségre ártalmatlan. A környezetre veszélytelen (nem tartalmaznak hajtógázokat), nem számít veszélyes hulladéknak. Az üveggyapotok nagy része, megközelítőleg 60%-a újrahasznosított üvegből készül. Létezik sárga, barna és fehér üveggyapot. A sárga tartalmaz formaldehidet, az üvegszálak felületét fenol-formaldehid gyantával vonják be, így biztosítva az üvegszálak egymáshoz ragadását. A fehér fújható üveggyapot kötőanyag nélkül készülnek, színtiszta ásványgyapot, nem tartalmaznak kötőanyagot.

A fenntarthatóság és az energiatudatosság mellett gondoljunk a saját egészségünkre, elvégre mi is a “környezethez” tartozunk. Egy rosszul szigetelt házban nagyon gyorsan kialakulhat a pensézedés, aminek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak. Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különösen fontos, hogy hosszabb távon kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.

Egyébként kifogástalan nyílászárók és szigetelés mellett is kialakulhat a penészedés. Az elégtelen padlás vagy födém szigetelés biztos jele a fal és a mennyezet találkozásánál megjelenő penész. Ahogy egy betegséget, a penészedést is könnyebb megelőzni, mint kezelni. De ha már bekövetkezett a baj, akkor is az egyik legjobb módszer ha a penészesedés okait szüntetjük meg, azaz hőhídmentesen leszigeteljük a födémet.

Minél jobb a szigetelés és a házunk energetikai egyensúlya, annál jobb a komfortérzet, kevesebb a károsanyag kibocsátása, ráadásul az energetikai besorolás javulhat. Amennyiben használt házat újítunk fel, ezt a szempontot is mindenképp érdemes figyelembe venni, hiszen a szigeteléssel emelkedik a házunk értéke.

Nem elég a szigetelés, azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen szigetelő anyagot használtak, milyen vastagságban, szakszerű volt-e kivitelezés? Megfelelő módon van-e szigetelve a tető és a födém? Amikor a szigetelést emlegetjük, gyakran a homlokzat szigetelésére gondolunk, pedig a szigeteletlen vagy rosszul szigetelt födémen keresztül is rengeteg hő távozik a házból, nyáron pedig nem csak a tetőtér, de a födém alatti tér is nagyon felmelegedhet.

Ha az energetikai besoroláson szeretnénk javítani a hőszigeteléssel, egyeztessünk energetikussal, hogy pontosan milyen anyagú, vastagságú szigetelőanyaggal dolgozzunk.

A nyílászárók minősége legalább ilyen fontos. Ha százalékosan nézzük: egy átlagos épület esetében a falakon távozik a hő 35-40 %-a, a tetőn 20-25 %, a nyílászárókon 25 %, a padlózaton keresztül pedig megközelítőleg 15 %.